Egy ügyfél érdeklődött, és azt mondta, hogy a ónbevonat adalékok használatának gyártási folyamata során sok munkadarabot nikkel hordozóanyaggal vonnak be az ónozás előtt. Mi a célja ennek a műveletnek?
Bigley Technology elemezte a ónbevonat adalékok jellemzőit a helyszíni tapasztalatok és termékek alapján, főként a következő három okból:
1. Gátolhatja az ónbajusz képződését. Ha az ónt közvetlenül rézre vonják, a réz és az ón szétdiffundál egymással, fémközi fémvegyületeket képezve, ami gyors feszültségnövekedést okoz az ónbevonatban, ami az ónatomok diffúziójához vezet a kristályhatár mentén, és ónbajusz képződéséhez vezet. Ha azonban az ónozás során az általános elektronikus alkatrészek bevonatán ónszálak vannak, a munkadarab hajlamos rövidzárlatra és áramköri hibákra a használat során. Így ha nikkelbázist adunk az ónbevonathoz, az megakadályozhatja az ónbajusz képződését.
2. Csökkentse a bevonat belső feszültségét. Általában az ónozás előtt egy nikkel-szulfamát réteget helyezünk a munkadarabra, amely nagyon alacsony feszültséggel rendelkezik. Az ónozás után a bevonat belső feszültsége alacsony, a bevonat tapadása jó, így kevésbé hajlamos a hólyagosodásra, hámlásra és egyéb jelenségekre.
3. A bevonat jobban ellenáll a magas hőmérsékletnek és a sópermetnek. A nikkelbázisú ónbevonat magas hőmérsékleten jobban ellenáll, a munkadarab-bevonat nem színeződik el könnyen, és a munkadarab korrózióállósága is viszonylag jó, ami hatékonyan meghosszabbíthatja a munkadarab élettartamát.
Tehát, a fenti három pont a nikkel szubsztrátum hozzáadásának szerepe a munkadarab ónozása előtt a gyártási folyamat során, ónozási adalékokkal. Ha érdekli a ónbevonat adalékok, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Bigley ügyfélszolgálat címen ingyenes mintákért és részletes műszaki információkért!
Ha többet szeretne megtudni az ónozásról, kattintson a "Electroplating Encyclopedia megtekintéséhez".
